Kókusztej

A kókusz a pálmák családjába tartozik. Malajziában, a polinéz szigetvilágban és dél-Ázsiában őshonos, és spanyol felfedezők adták neki ezt a nevet, ami vigyorgó arcot jelent, mert 3 kicsi szem van a dió alján, ami leginkább egy majomra emlékeztet.

A gyümölcsök osztályába sorolandó és gyakran a diófélékkel keverik, de a kókusz valójában egy egy-magvas gyümölcs. A szanszkritban a kókuszpálma kalpa vriksha-ként ismert, ami azt jelenti, hogy “a fa, amely minden alapvető dolgot megad az élethez”, mert szinte minden része hasznosítható, a kókusz vize, teje, húsa, cukortartalma és olaja. Még a héja és a levelei is, mint bútorok és dekorációk alapanyaga. A pálmafák évente mintegy 13 alkalommal hoznak termést és bár a kókuszoknak egy évre van szükségük a megéréshez, egy teljesen virágba borult fa 6o-18o kókuszdiót képes adni egyetlen betakarításban.

A kókuszkrém és kókusztej a tejtermékekhez meglepően hasonló módon készül. A kókuszhúst (a kókuszdió fehér része) lereszelik és forró vízben áztatják. Ekkor a kókuszkrém megjelenik a tetején és így lefölözhető. A fennmaradó folyadékot ezután átnyomják gézen, hogy kivonják a fehér folyadékot, ami nem más, mint a kókusztej. Megismételve ugyanezt az eljárást, a kókusztej hígabb lesz. A sűrűbb változatát desszertek és sűrűbb szószok készítéséhez használják. A kókusztej currik és levesek alapanyagaként szolgál.

Megjegyzés a kókuszvízről…

A kókuszvíz különbözik a kókusztejtől. A kókuszvíz egy átlátszó folyadék, amit a fiatal, zöld kókuszdióból nyernek ki és bár alacsony zsírtartalma van, gazdag könnyen emészthető szénhidrát forrás. A kókuszvíz manapság nagy figyelmet kap megfigyelt egészségre jótékony hatása miatt és többek között az akut hasmenés remek kezeléseként tartják számon. Hasonló elektrolit egyensúly tartalma van azokhoz az izotóniás italokhoz, amiket intenzív edzések után használnak a szervezet újratöltésére. Az elektrolitok a testfolyadékban található ásványi anyagok, amelyek elektromos töltéssel rendelkeznek és elengedhetetlenek a test megfelelő működéséhez és fontos a megfelelő elektrolit egyensúly megléte. Azonban a legfrissebb tudományos kutatások nem igazolták még, hogy a kókuszvíz megfelel a sportitalok alternatívájaként.

A kókusz gyümölcs húsa magas tápanyagtartalommal bír és rostokban gazdag, valamint C, E, B1, B3, B5 és B6 vitaminokat tartalmaz, ezenkívül gazdag vasban, szeléniumban, nátriumban, kalciumban, magnéziumban és foszforban is.

Bár a kókusztej elérhető, de nem friss formában, hanem konzerv állapotában és emiatt már sajnos sok értékes mikrotápanyag nem elérhető benne. A tehéntejjel ellentétben a kókusztej “laktózmentes”, azaz nem tartalmaz tejcukrot, ezért a tej helyettesítőjeként szolgál azok számára, akik laktóz intoleranciában szenvednek. Vegán étrenden élők szívesen választják és remek alapanyaga smoothieknak, shakeeknek vagy a sütésben tejtermék alternatívaként.

A kókuszdió az egyik olyan étel, ami nagyon megoszlik a “jó” étel és “rossz” ételt fogyasztók tábora között. A kókusztejet, különösen az alacsony zsírtartalmú változatát 1-2 alkalommal ajánlott fogyasztani hetente, azonban az angol The British Heart Foundation, azaz lefordítva Brit Szív Alapítvány a főzéshez mégis inkább a telített zsírok – mint például a kókuszolaj is – használatát javasolja a telítetlen zsírok helyett.

A kókusz jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, de nem úgy, mint más magvak.

A kókusz különösen közepes láncú telített zsírokat tartalmaz (MCFAs), egy ezek közül a laurinsav.

A szervezet a laurinsavat egy nagyon előnyös vegyületté alakítja át, amit monolaurinnak neveznek és ez a vegyület vírusellenes, gombaellenes és antibaketriális hatásáról ismert, ami a széles körben betegséget okozó organizmusokat pusztítja el. Ebből adódóan következik az is, hogy érdemes kókusztejet és minden más kókuszból származtatott ételt fogyasztani, mert megvédi a szervezetet a vírusoktól és fertőzésektől.

A közepes láncú telített zsírok (aza MCFAs) energiává alakulnak át a májban. Az a hír járja, hogy más telített zsírokkal összehasonlítva a közepes láncú telített zsírokat a szervezet sokkal gyorsabban elégeti és sokkal kevesebb arányban tárolja a zsírszövetekben. A kutatások eltérnek, de a jelenlegi tanulmányok alátámasztják, hogy a kókusznak nincs hátrányos hatása a vér lipidjeire és a szív- és érrendszerre.

Annak, aki friss kókusztejhez hozzá tud jutni, figyelembe kell vennie hogy nagyon hamar megromlik és még aznap fel kell használni, amelyiken készítették. A konzerv változat tartósítószert tartalmaz és hosszú időn át tárolható szobahőmérsékleten. Vásárlásnál azért oda kell figyelni a lejárati időre és arra, hogy ne legyenek horpadások, vagy bármilyen sérülések a konzerv dobozon. Felnyitás után pedig hűtőben tárolandó felhasználásig és pár napon belül fel kell használni. A magas zsírtartalom miatt hamar megavasodik, ha nincs megfelelő körülmények között tárolva.

…”Csináld magad” kókusztej (kiszárított kókuszdióból)

Meg lehet csinálni a házilag készült változatát is vízzel és édesítetlen kókusz pehellyel. Melegítsük fel a vizet (de nem forrásig), adjuk hozzá a kókuszpelyhet és keverjük el. Szűrjük át szűrőn, hogy egy kókuszpépet kapjunk, aztán nyomjkodjuk át egy gézen, hogy a kisebb kókuszdaraboktól is megszabaduljunk. Azonnal használjuk fel, vagy tegyük hűtőbe és 3-4 napon belül használjuk el.

Érdekel miből készülnek ételeid? Főzési alapanyag leírásokat találsz oldalunkon.

Érdekesnek találtad? Oszd meg másokkal is.