Könnyű azt gondolni, hogy az élet játszmája egy állandóan mások ellen vívott játszma.
Valójában attól tartunk, hogy a valódi verseny nem rajtunk áll, hanem másokon, akik el tudják venni a munkánkat, a lehetőségeinket, a pénzünket, a párkapcsolatunkat, vagy barátainkat.
Mintha csak pont ennyi hely lenne a világban és ezeket csak az arra legérdemesebbek tölthetik be.
Természetesen, soha nem léteztek ezek a helyek. Mert az a feladatunk, hogy egyedileg és megkülönböztetve hozzuk létre őket saját magunk számára.
Nem állsz versenyben a körülötted lévőkkel.
Az egóddal versengsz.
A lustaságoddal versengsz.
A bűneiddel versengsz.
A félelmeddel versengsz.
Saját magad versus saját magad.
Az életed hátralevő részében.
Sok ismeretlen megismerésére van szükség ahhoz, hogy ide elérkezz, de addig hidd el, ne azért legyél szebb, hogy másoktól legyél szebb.
Ne azért legyél gazdagabb, hogy másoktól legyél gazdagabb.
Ne azért legyél szerethetőbb, hogy másokat meggyőzz arról, hogy jobban szeressenek.
Ne azért legyél jobb, hogy másoktól legyél jobb.
Az ilyesfajta egymáshoz való hasonlítgatás mérgező az életünkre nézve. Helytelen erőfeszítésekre késztet és megfojtja a bennünk rejlő lehetőségeket. Ez arra késztet minket, hogy küzdenünk kell a szeretetért, sikerért és jóságért a világban és csak az alapján lehet megkülönböztetni az embereket, hogy személy szerint kit lehet jobbnak tekinteni.
De egy nap muszáj felébredni ebből és fel kell ismerni hogy azokat a sikereket, szeretetet és jóságot mi teremtjük meg. Ez a miénk, ha hajlandóak vagyunk erre így tekinteni.
És ez a motiváció csak akkor építhető fel, amikor a saját árnyékunkat figyeljük és felhagyunk azzal, hogy más emberek az ellenségeink.
Az egyetlen mércéje annak, hogy milyen messzire jutottál az életben az az, hogy ki voltál, kivé váltál és kivé válhatsz később.
Addig, ameddig másokkal harcolsz az úton a csúcs felé, soha nem fogsz nyerni. Mindig lesz valaki, aki vonzóbb, gazdagabb és szerethetőbb, mint te, ezért ez egy vesztes játszma. És nem is igazi mérce.
Az ellenséged az a valaki, aki a legközelebb áll hozzád. Akivel nap, mint nap dulakodsz. Akinek a szemébe nézel minden egyes alkalommal, amikor a tükörben pózolsz. Ez a legkevésbé valószínű és a legmeglepőbb.
De ha hajlandó vagy megállni és elég sokáig nézni, ha hajlandó vagy befejezni a másokkal való versengést és saját magad ura vagy, nem pedig mások rólad alkotott képét figyeled; meg fogod találni a legnagyobb játszmád, ami a legnagyobb inspirációdba fordul át.
Csak el kell döntened, hogy így legyen.
Lassan megtanulom, hogy ne legyek olyan leértékelő magammal
15 lecke, amit csak tapasztalat útján tanulhatsz meg
Fotó Vinicius Wiesehofer
