“Légy türelmes mindenkivel, de mindenekelőtt, magaddal.” –
Mindig azt halljuk, hogy legyünk az emberekkel türelmesek, toleránsak olyan esetekben, amik bonyolultak és időre van szükség, még a vízforralóval is legyünk türelmesek, amíg felforralja a vizet. 🙂
De egy valakire soha nem gondolunk, akivel toleránsak kellene lennünk: saját magunkra. Amikor megszülettünk, eredendően tisztán és kíváncsian születtünk. Ez eléggé elbűvölő. Ha egyszer is időt töltesz együtt gyerekekkel, akkor tudod, miről beszélek. Ők még gátlások és rossz tapasztalatok nélkül szemlélik a világot.
Persze az úton a felnőtté válás felé – a megvalósulatlan célok, a kudarcok, másoktól jövő megállítások által – elfelejtjük már, akkor hogyan is álltunk az élethez és azok a dolgok tettek minket olyanná, amik történtek velünk. Szülői neveltetés, társaság, amiben felnőttünk. És ezeket észre sem vettük, hogy ezek a dolgok formáltak minket olyanná, amilyenek lettünk. Ez senkinek sem a hibája, ez egyszerűen elkerülhetetlen.
De egyszer mindannyian elérkezünk ahhoz a korhoz, amikor ki kell merészkednünk a nagyvilágba és megtalálni, hogy hova illeszkedünk be igazán – vagy hova nem. Eldönteni, mi az, amiben igazán hiszünk és rátalálni arra a dologra, ami igazán boldoggá tesz minket.
Ez a folyamat egy új dolog és néha egyenesen félelmetesnek tűnhet. De mindennek ellenére, ez egy folyamat. Egy olyan folyamat, amin mindenki keresztül megy: próbálkozások, tanulás, hibák vétése és fejlődés korszaka.
Mint minden jó dolog kivirágzása során, ez a törekvés is türelmet igényel a részedről – szeretet, gyengéd türelem önmagadhoz ezen az úton az önmegvalósítás felé.
Ami egykor egy remény volt, most valósággá válik. Időbe telik felfedezni és ténylegesen eldönteni, hogy mi az ami számodra igaz és működik.
Mindannyiunknak végig kell ezen mennünk, ez egy folyamat és teljesen normális, ha néha tragédiaként éljük meg ezt. Új dolgokat próbálsz ki és minden kudarcod ellenére próbálod magad még mindig elfogadni. Ez nem könnyű dolog. De ez a fejlődés része. Ez annak a része, ahogyan azzá a személlyé válsz, aki mindig is akartál lenni.
Lehetsz türelmes is eközben – és élvezettel éled meg a folyamatot -, vagy siettetheted is azt a dolgot, ami több időt igényelne, hogy megértsd magad és ez soha sem gyors.
A döntés a tiéd.
Fotó Bette Jane Camp
