Azt gondolod magadban, ettől rosszabb már nem lehet és minden pillanatban meggyőzöd magad arról, hogy ez a legrosszabb, ami veled történik, de váratlanul rád tör a következő nagy vihar az életedben, amit ismét próbálsz túlélni és a viharok közötti időszakokban csak reménykedsz, hogy nem lesz következő. Néha elgondolkozol rajta, hogy ez az élet és ez egyszerűen mindenki számára ilyen, vagy ez miattad van így?
Akármi történik is az életedben – ott van az 100 kiló kő, ami a mellkasodat nyomja és nyomasztó érzések a fejedben. Csak annyit akarsz, hogy fellélegezz, nehogy megfulladj, hogy boldogsággal töltsd fel a tüdőd.
Minden másodperc szenvedés, minden óra olyan, mintha egy év lenne, minden nap olyan, mintha egy csata lenne és te próbálsz harcolni.
A gondolataid semmi másból nem állnak, mint dühből, zűrzavarból, frusztrációból, félelemből és ürességből. Olyan sok időt töltöttél már el azzal, hogy azon tűnődj, mi romlott el, hol romlott el, minden lehetséges okot megtalálj és azt érezd, hogy a saját helyzeted rabszolgája lettél.
Őszintén szólva, ezeket a gondolatokat nem tagadhatod le magad előtt, de tudnod kell, hogy a gyötrelmekkel való szembenézés és az igazság elfogadása a legnehezebb dolog része annak, hogy megtaláld az okot, ami lenyom téged.
A legsötétebb órákban az önmagunkkal való törődés a legjobb megoldás, de az azt is jelenti, hogy legyünk őszinték és hajthatatlanok saját magunkkal. Azt jelenti, hogy őszintén válaszoljuk meg magunknak azokat a kérdéseket saját magunkkal és másokkal kapcsolatban – és tudomásul venni, hogy nem mindig az a helyes válasz, amit hallani akarunk. Néha elkerüljük az igazsággal való szembenézést, csak hogy megoldjuk azt a hirtelen szembejövő problémát, de ez a szőnyeg alá seprés művészete. Ami a helyes, az nem mindig a legkönnyebb.
Azt is jelenti, néhány dolgon át kell lépni, valamit a múltban hagyni. Megtanulni, hogy néhány ember azért jön az életedbe, hogy megtanítson ellenállni és harcra késszé válni.
Az oké, hogy kudarc ér, de az nem oké, ha hagyod magad ledönteni neki. Légy nyitott arra, hogy segítséget kapj, ha szükséged van rá – ez nem jelenti azt, hogy nem vagy erős, ez csupán annyit jelent, hogy ez neked is jár.
Légy képes arra, hogy egyedül élj túl. Mert az igazság az, hogy mindig nem számíthatsz másokra.
Táncolj a tükör előtt arra a számra, ami felpörget, tégy egy sétát az esőben, érezd a szél simítását az arcodon. Kerülj ki a szenvedésedből, még akkor is, ha azt csak egy pillanatra vagy képes megtenni. Soha ne értékeld le az érzelmeid felszabadulása általi megkönnyebbülést.
Tudod, hogy voltál már itt és még leszel is. Lásd a világ szépségét a fejedben lévő vihar mögött.
Viharvertnek érzed majd magad, de a ragyogásodat nem fogod elveszteni. Ne hibáztasd magad, ha letörtél – inkább hagyd, hogy megvágjanak azok a szilánkok, majd vedd fel a darabokat és rakd újra össze magad belőlük.
Amikor túlélted a viharokat és a szenvedést, elvesztettél valamit, de újat is építettél helyette. Ez a karakter, a hit, az erő valódi próbája. A legnagyobb nyeremény a bizonyítéka saját magad számára, hogy a legrosszabb dolgokon is keresztül tudsz menni.